Erdély Nevezetességei

Erdély a honfoglalás után több mint egy évezreden keresztül Magyarországhoz tartozott, annak részeként fejlődött, így természetes, hogy aki ide utazik, szinte otthon érezheti magát máig is. A XX. századi kommunizmus évtizedei nagyon megnehezítették itt az életet, az ország csak mostanában kezdett kilábalni ebből az állapotból, Románia Európai Unióhoz való csatlakozásával azonban Erdély dinamikusan fejlődő régióvá vált, a turizmus terén is.

Számos híres magyar történelmi személyiségnek, művésznek adott egykor otthont Erdély: Ady Endre, Bartók Béla, Dsida Jenő, és a sort még sokáig folytathatnánk. Ma intézmény- és utcanevek, szobrok, házak őrzik az emléküket. Ilyen például Mátyás király gyönyörű lovas szobra Kolozsváron, és szintén itt található Hunyadi Mátyás szülőháza is.

Erdély legfőbb vonzerejét jelentik a szinte érintetlen tájak, a fenyőerdők, a Keleti-Kárpátok magas hegycsúcsai és a köztük megbújó apró tavacskák. A legérdekesebb természeti képződményeket talán a híres-nevezetes Sóvidéken, Székelyföld szívében találhatjuk meg. Parajd, ahol már a rómaiak is sót bányásztak, híres arról, hogy a sóbánya barlangjaiban eltöltött idő rendkívül hasznos a légúti megbetegedésekben szenvedőknek, mivel a bánya tiszta és száraz levegője magába szívja a nedvességet, a só pedig elpusztítja a kórokozókat. Mára a kitermelt kamrákban futballpályát, büfét, játszóteret, sőt, még egy ökumenikus kápolnát is kialakítottak, hogy test és lélek egyszerre gyógyulhasson a 4 óra kötelezően lent töltendő idő alatt.

Egy másik kedvelt látnivaló a Békás patak völgyében elterülő Békás-szoros, amely Erdély legszebb és leghosszabb szurdokvölgye, hegymászóknak igazi paradicsom. A közelben található még a Gyilkos tó, mely egy hegyomlás következtében, 1837-ben keletkezett. A környék kedvelt a gyógyüdülésre vágyó turisták körében.

A télen érkezőket a tavak, erdők mellett sípályák is várják, ahol a síelő nagyon gyakran magyar személyzettel találkozik.

Erdély falvaiban a falusi turizmus nem a turistáknak felépített istállókat és malmokat, vagy a simogatásra tartott háziállatokat jelenti. Itt testközelből tapasztalhatjuk meg, hogyan éltek egykor nagyszüleink, meg az ő szüleik, hiszen sok vidéken ez az életforma máig fennmaradt. Az emberek ma is viselik a díszesebbnél díszesebb ruhákat, szoknyákat, kötényeket, amelyeket minden tájegységen, minden faluban eltérő mintával és módszerrel készítenek el. Ma is büszkén őrzik a több száz éves hagyományokat, amik még színesebbé teszik Erdély kultúráját. A székelyek legnagyobb ünnepe a Csíksomlyói Búcsú, ilyenkor rengeteg, több százezer ember zarándokol ide, hogy meghallgassa pünkösd szombatján a nagy misét és megtekintse a világ legnagyobb ismert kegyszobrát.

Erdély magyarlakta területein számíthatunk arra, hogy az emberek magyarul köszönnek az utcán, a boltokban magyar eladókkal találkozunk, és rengeteg kiadó házat találhatunk, amelynek magyar a tulajdonosa, nyelvi gondunk tehát nem nagyon akadhat. Az anyaországiakat itt szívesen látják, gyakran megkínálnak egy kis házi pálinkával vagy a gazda saját borával.

Az árak az itthoniakhoz képest jóval alacsonyabbak, viszont itt is ugyanúgy megtalálhatóak a bevásárlóközpontok, plázák, bankok, mint bárhol máshol. Romániában nemrég vezették be az új lejt, amely a réginek a tízezerszeresét éri, és bár már csak ez van forgalomban, azért ne lepődjünk meg, ha a helyiek még mindig milliókban és milliárdokban számolnak.

Románia, és így Erdély útjai néhol katasztrofális minőségűek - bár a helyzet egyre javult az utóbbi években -, viszont a benzin is olcsóbb, mint nálunk.

Erdély hihetetlen természeti gazdagsága, kultúrája, az emberek kedvessége mind-mind érvek amellett, hogy eltöltsünk itt egy, vagy akár több hetet is, megismerjük a történelmi Magyarország egyik nagyon fontos régióját.

Erdélyt népei és csodálatos természeti tájai egyaránt vonzó úti céllá teszik. Az elmúlt években egyre többen döntöttek úgy, hogy szabadidejüket itt töltik. A turizmus folyamatosan fejlődik, ezért mindig újdonságokkal fogadnak minket. Magyarországról a legegyszerűbb, ha autóval utazunk. Az utak általánosságba véve jók, a turizmus által érintett területeket rendben tartják. A kisebb falvakban vagy a hegyek közt érhetnek meglepetések, ezért érdemes jól felkészülni. Télen a hólánc kötelező az autókra. Az időjárás Erdélyben ugyanolyan, mint Magyarországon, leszámítva azt, hogy a Kárpátokban vagy Székelyföldön tovább megmaradt a hó, illetve a nyár hűvösebb, csapadékosabb. Románia tagja az Európai Uniónak, de a schengeni határövezetnek nem. A hivatalos pénznem a lei, melyet megéri itthon váltani.

Látnivalók Erdélyben

Több olyan hely van Erdélyben, melyet felvettek az UNESCO világrörökségek listájára. Különlegesek ezek közül a Máramarosi fatemplomok. A templomok 17-18. századi havasi építészet legszebb darabjai, karcsú tornyokkal. A leggyönyörűbb 8 közülük a következő falvakban található: Barcánfalva, Budafalva, Desze, Jód, Nyárfás, Sajómező, Rogoz, Dióshalom. Az épületek formáit a történelmi hagyományok alkották ilyen széppé.

Nagyon híresek Erdély erődtemplomos falvai. A 13. század környékén alakulhattak ki az erődített helyek, főleg az ide települt szászok munkája révén. Az erődtemplomok egy érdekes szokás miatt váltak híressé. Veszély esetén a környező falvak lakossága ide menekült, hogy átvészelje a támadást. A falusiak, hogy gondoskodjanak magukról, élelmiszerraktárakat hoztak létre a falakon belül. A raktárokhoz minden helybélinek egyedi pecsétje volt, amit bemutatott a falu elöljárójának, és az kinyitotta neki a raktárak. Csak hetente kétszer lehetett innen élelmiszert kivenni, hogy biztosan maradjon. A későbbiekben ez a szokás kiveszett, de sokáig tároltak itt ünneplőruhát, illetve füstölőként is használták. Éppen ezért bizonyos helyeken szalonnatoronynak is nevezték őket.

Szintén a szászokhoz köthető Segesvár, melynek történelmi belvárosa meseszép épületekkel várja az ide látogatókat. Ha egy pillantást akarunk vetni a városra, akkor másszunk fel a diáklépcsőn a várhegyre. Szintén remek kilátást nyílik a Csizmadia-toronyból. A történelmi belvárosban rengeteg hangulatos sikátor és utcácska várja a látogatókat. A óratorony a város szimbóluma is egyben, innen bárhová percek alatt eljutni. Segesvár templomai az erdélyi szász építészet különleges darabjai. A Kolostortemplom, a korábban itt állt domonkosrendi kolostor helyén, gyönyörű barokk oltárral büszkélkedhet. A templom emellett keleti szőnyeggyűjteménnyel is büszkélkedik. A leprások temploma azért különleges, mert a városon kívül épült, és a külső falán egy szószék látható, amelyről a pap misét tarthatott a kint gyülekező leprásoknak.

Hunyad megyében találhatók a dák erődök, melyek Erdély korai történetébe engednek betekintést. A Kr.e. első században épült majd a rómaiak által meghódított városok maradványai különleges élményekkel kecsegtetnek. Trainus császár foglalta el a tartományt, és a római hódítás nyomokat hagyott a területen. A falak jellegzetes dák stílusban készültek, de bepillantást nyerhetünk az ősi hitvilágban és a városok szerkezetébe is.

A természet szerelmesei is megtalálják számításukat Erdélyben. A Retyezát környékén remek lehetőség van túrázásra, kempingezésre. Mivel ezek ritkán lakott területek, vigyünk magunkkal mindent, ami szükséges. A Kárpátokban szintén kiváló túraútvonalak állnak rendelkezésünkre. A hegyimentők rendszeresen közölnek információkat a terepről. Erdély rengeteg látnivalóval hívogat, és ez még mindig csak egy töredéke volt a gazdag táj szépségeinek. Látogassunk el Erdélybe, hogy mindet megnézhessük!