Észtország

Az Észt Köztársaság a Balti-tenger partján helyezkedik el, déli szomszédja Lettország, míg északról Oroszország határolja. Hivatalos nyelve az észt, viszont megtalálhatjuk a finn, az orosz, a német, valamint az angol szavakat.

Általános tudnivalók
1991-ben (augusztus 20.-án) nyerte el Észtország a teljes függetlenségét, amikor kikerült a Szovjetunió befolyása alól. Így mára az államformája parlamentáris demokrácia, elnökük: Toomas Hendrik Ilves. Észtország 2004-ben (május 1.-én) csatlakozott az Európai Unióhoz, ám még a korona a pénznemük.

Észtország területe 45.226 km², amelynek 4, 56%-a víz, valamint az 1520 kisebb szigeten kívül, két nagyobb a Hiiumaa és a Saaremaa is az országhoz tartozik.
A jégkorszak folyamán a gleccserek hullámos alfölddé alakították a területet, ezért az átlagos magassága a területnek 100 méternél alacsonyabb, ennek ellenére Észtország legmagasabb pontja a Suur Munamagi (318m).
Éghajlatát főleg a tenger hatásai befolyásolják: az év többségében a napok felhősek, de a legtöbb csapadék csak ősszel esik. Továbbá az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat miatt a tél enyhe (-4 – -5 °C) és a nyár hűvös (15-18 °C).

Egy kis történelem
Észtország lakóit először Tacitus említi meg írásaiban Aesti néven Kr. után 98-ban, ezzel párhuzamosan a skandinávnépek nevezik el Eistland-nak, a németek viszont Aesti-nek hívják a területet. Észtország állt ellen legtovább a kereszténység hódításának, de végül ez a terület is beállt a hívők sorába III. Celesztin pápának köszönhetően, aki külön erre a területre toborzott térítőket (1193-ban). Élősorban az áttérés a Német Lovagrendnek volt köszönhető, ugyanis alkalom adtán folyamodniuk kellett a militáns térítéshez. Észtország a továbbiakban a németeken kívül dán, svéd, majd kétszáz éves cári fennhatóság alá került, ami alól 1918-ban tudott megszabadulni csupán 22 évre, majd szovjet, német és újból szovjet kéz alá került. Az ország viszont küzdött a függetlenségéért: 1988. november 16.-án a Szovjetunión belül kikiáltotta szuverenitását, majd 1991-ben elszakadtak a szovjetektől, amit Izland ismert el.

Régi korok városai
Észtország két legjelentősebb városa Tallinn és Tartu. Az utóbbit 1030-ban jegyezték le az írásos emlékek, amikor a Kijevi Rusz fejedelemség meghódította a területet, és Jurjev-re keresztelték az új területet. De Tartu az idők folyamán volt Tarbatu, Dorpat, Dorpt, Derpt. Jurjev néven még megkapta a városi rangot az 1200-as években, de később ez a város került lengyel fennhatóság alá, majd a svédeké lett egy időre. Majd az Oroszországtól 1920. február 20.-án szakadtak el és ebben a városban írták alá az észtek és az oroszok a tartui békét, amelyben Észtország elnyerte függetlenségét. Ám nem csak ezek miatt emelkedik ki Tartu. Hanem azért is, mert itt található az ország legrégebbi egyeteme (1632-ben alapították) és színháza, a Vanemuine. Valamint, a világszinten ritkaságnak számító középkori épületek közül a János templom is itt található meg, amely gazdag a terrakotta szobrokban.

Tallinn, a mai Észtország fővárosa. A középkorban a Hanza-Szövetség tagja volt (mint ahogy Tartu és Pärnu), és Tallinn meg tudta őrizni a hajdan volt kinézetét. Kilométereken keresztül járhatunk az utcákon, az öreg macskaköveken és fel is tűnhetnek nekünk a piros tetejű házak, az óratornyok, Észak-Európa legrégebbi városában. A Gótikus Városháza még mindig hangulatteremtő szépségben pompázik, a nyüzsgő Városház tér mellett. A titkos udvarok, templomok mellett a város kihangsúlyozza az őt körülölelő természetet: homokos strandok, fenyőerdők, borókamezők, kisebb-nagyobb szigetek... mind-mind Észtország névjegyéhez sorolandók.

Az ország előnyei mellé állítható, hogy az Uniónak köszönhetően fellépett a fejlődés útjára, valamint egy újabb kultúra kerül a megismerés tárgyává. Ajánlani tudom csak a nemzeti ételeket (a véres hurkát és palacsintát és a különböző hal specialitásokat) és italokat: a Saare-t és Saku-t (az erősebbik és a gyengébb sör), továbbá a Vana Tallinn likőrt. Próbálja ki ezen ország szépségeit!