Izland – a tűz és jégbirodalma

Izland az Atlanti óceánban elhelyezkedő sziget, mely Grönlanddal ellentétben Európa részéhez tartozik, már a skandináv mentalitás is odaköti. Izland alapjában véve egy vulkáni sziget: egy jégbe zárt folyamatosan izzó és mozgó tűz. A vulkánok mellett a gejzírekről is híres: melegítésre és fűtésre használják. Izland lakossága 300. 000 fő, melynek egy része viking, másik része kelta származású.

Az ország területe nagyobb részt kopár, terméketlen vidék; a lakható része a tengerparti városokat foglalja magába (Reykjavik, Akureyri, Keflavik). Izland egyik részén található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője is.

Izland történelme a vikingekkel és az ír szerzetesekkel fonódott össze: az ír, skót és viking népek keveredéséből jött létre az északi izlandi nép. Öt évszázadon keresztül dán uralom alatt működött, majd az 1800as években kivívta a függetlenségét (több tekintetben is első a világon: első Parlament létrehozása, vagy női államfő megválasztása).

Izland egy igazán különleges és extrém világot tárul az odautazó számára: lávafolyamok, feltörő gejzírek, a kék óceán, vízesések, hófödte csúcsok, örök jégmezők és izzó vulkánok – az igazi ellentétek világa. Izland neve szabad fordításban Jégországot jelent, bár aki ideérkezik, annak inkább egy meseország jut először eszébe.

Az éghajlat szempontjából egy kicsit túlzás Jégországnak tekinteni: a Golf-áramlatnak köszönhetően a tél nem hideg, a nyár vagy tavasz viszont nem jelent igazi meleget. Így azoknak érdemes idelátogatni, akik bírják a zordabb időt a kirándulások alkalmával.
Izlandra utazás egyetlen nagy kirándulásként fogható fel, akár a fővárosban, akár a szigeten utazva. Egy leírhatatlan élmények sorában vehetünk részt: egy Holdbéli táj lávafolyamokkal, magasra lövő gejzírek és gőzfelhők a zuhatagokkal, kristálytiszta és iható folyók - szemet gyönyörködtető látvány.

Az izlandi konyha nem tekinthető világhírűnek, mégis a halak, a rák, a lazac, pisztráng és bárány igazi különlegességnek számítanak a mediterrán konyha szintén hasonló ételeivel szemben.

Izland fővárosa, a világ legészakibb fővárosa, aminek neve füstös öblöt jelent. Itt járva érdemes benézni a Nemzeti Múzeumba, a botanikus kertet, faépületek, székesegyház, parkok és piacok.

Igazi látványosságot azonban csak a kirándulások alkalmával tudunk szerezni: nemzeti parkok, türkiz zöld tavak, vagy egy kis fürdőzés a Kék Lagúnában. Izland belsejébe járva feltétlenül el kell látogatni hőforráshoz, a vízesésrendszerhez, lávaréseken keresztül a dübörgő zuhatagokig, végül egy csendesebb tóig. Zöldesen csillogó vulkáni krátertavak, kétlépcsős és több irányból érkező vízesések. Izland vulkanikus tájain is tehetünk egy kis kirándulást:sárgás-vöröses hegyláncok, kék hegyoldal által körbezárt fekete lávafolyamok. Egy kis fürdőzés a 30-35°C-os természetes vizekben.
Skaftafell Nemzeti Park felfedezése, Nupstudir apró fatemplomai, gleccserek, morénatavak vagy természetföldrajzi kiállítás- egy újabb ízelítő.
Ingolshöfdi – magaslat egy igazi madárvilág felfedezése: az óceán felett elhelyezett párkányokon meg tudjuk csodálni a tengeri és a ragadozó madarakat. El tudják képzelni, hogy egy gleccsertóban hatalmas jéghegyek úsznak- ugye egy kicsit nehéz, de érdemes egyszer megnézni.

Izland leginkább ismert területei: az Arany-vízesés és a Nagy-Gejzír, a Köpülő vagy melegvizű források.

Izland azoknak a turistáknak jelent igazi élményt és kikapcsolódást, akik megunták a mediterrán tengerpartot, vagy az egyforma múzeumok, sétálóutcákat és nagyvárosokat, és inkább vágynak egy zordabb, de lélegzetelállító természetre.