Kanada: tengertől tengerig
A legtöbb ember asszociációs képessége Kanada említésekor megakad valahol a piros juharfalevél, és a Niagara vízesés között félúton. Esetleg felrémlik előttünk saját hazánkkal azonos méretű zöld erdők, fenyvesek, nemzeti parkok képe; talán eszünkbe jut, hogy alig van magyar család az országban amelynek 1956-ban kivándorolt, szülőföldjétől elszakadt ága ne Kanadában talált volna új otthont. Vajon mennyiben élhetnek más életet az „amerikás magyarok”, milyen körülmények között nevelkedett, nevelkedik ott lassan a harmadik-negyedik magyar generáció?
Lássuk csak, ha földhözragadtak akarunk lenni, akkor a Kanada méreteinél kezdjük. Unalmas négyzetkilométerek feljegyezgetése helyett beszédesebb lehet azonban, ha csak a határokat nézzük. Itt vagyunk ugye mi a Kárpát-medencében, határainkat ne feszegessük, jó ideje úgyis hiába próbálkozunk vele. Aztán ott van Kanada, keletről a szerény Atlanti-óceán, nyugatról a kevésbé szerény Csendes-óceán a szomszédja. Délről sem kell sokat lacafacázni, ha fel akarjuk sorolni a határos államokat, egyszerűen kibökjük, hogy USA, és ezzel mindent elmondtunk. Északról kicsit macerásabb a helyzet, mert ugye ott van még egy csipetnyi USA-t képviselve Alaszka a maga rénszarvasaival, de aztán már nincs sok (átlagember számára is megközelíthető) látnivaló, csak az olvadó jéghegyek.
Kanada nevezetességei:
De lépjünk túl a határainkon és emelkedjünk egy kicsit magasabb síkra, mondjuk a népesség szintjére. Bár Kanada a második legnagyobb állam a világon, mégsem mondhatjuk el, hogy területe egyenes arányosságban állna a rajta élő lakosság számával. Sőt hazánk tízmilliós lakossága alig törpül el Kanada 32 milliót épphogy meghaladó népessége mögött, csak éppen a harmada... Ráadásul a kanadai városok java része a déli határ mentén, főleg a Nagy Tavak melletti területeken virul, így aztán ha valaki magányos kirándulást tervez a Sziklás-hegységben, és kificamítja a bokáját, nem fog egykönnyen egy nagyvárosi ambulancia központot találni. Közben viszont felfedezheti Kanada valamelyik nemzeti parkjának rejtett kincseit, parkokból itt aztán akad bőven. Az már az utazón múlik, hogy a majd 130 történeti nemzeti park és a 32 nemzeti park közül melyikben kíván túrázni. Az elit köreiből Kanada földjére érkező, szűztalpú túrabakancsokkal rendelkező, nyakkendős hobbyturistáknak azt a 12 parkot ajánljuk figyelmébe, amelyeket az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. (A parkőrök hangsúlyozottan kérik az idelátogató milliomos turistákat, hogy kubai szivarjaikat lehetőleg hagyják los angelesi villájuk dolgozószobájában). A kevésbé nomád körülmények között szórakozni vágyókat mindig tárt zuhatagokkal várja az ország fő és első számú nevezetessége a Niagara vízesés. Ha már kellőképpen összefröcskölt minket a vízesésből felbuzduló vízpermet, akkor elugorhatunk megszárítkozni a közeli Torontóba, hogy megpillantva a város fényeit leessen az állunk, mit is jelent valójában a kifejezés: világváros.
Torontóból szédelegve lehet csak továbbállni. Monumentális méretei, tisztasága, az ottlakók kiegyensúlyozottsága, kedvessége és közlekedési morálja megbabonázza a Budapesten edződött turistákat. Amint átutazunk Vancouverbe, meglepődve tapasztaljuk, hogy milyen bámulatos tud lenni Kanada, egy félkontinensnyi ország óceánra nyíló kapuja. Egy kikötőváros tele modern pezsgéssel és a viktoriánus házak nyújtotta konzervatív biztonságérzettel. Ha kedvünk tartja, még beugorhatunk egy izgalmasak ígérkező bálnamegfigyelésre is, vagy ha fanatikus X-akták rajongóval utazunk, felkereshetjük az itt forgatott sorozat egy-egy helyszínét is. Mindenesetre egy biztos: Kanada harmadik legnagyobb városa hídjaival, káprázatos partszakaszaival, szikrázó kikötőivel és vadítóan zöld parkjaival és izzó belvárosával minden utazó számára tartogat érdekességet.
