Litvánia Utazási információk

Litvánia Északkelet-Európában található a Balti-tenger partján. Területe 65200km2. Közel 100km hosszú tengerparttal rendelkezik, de a Kur-földnyelv ennek nagy részét elzárja a nyílt tengertől. A néhol 60m magas homokdűnékkel borított Kur-földnyelv Litvánia egyik legnagyobb természeti látványossága. A legenda szerint Neringa óriásnő építette homokból azért, hogy a litván halászokat megvédje a tengeri viharoktól.

Litvánia éghajlata nedves kontinentális, mérsékelt téllel és hűvösebb nyárral. A sarkvidéki és szibériai légtömegek jelentősen befolyásolják az ország időjárását. Az éves csapadék mennyisége 900mm. Májusban és szeptemberben hullik a legkevesebb csapadék. Gyakori téli sport errefelé a síelés, jég alatti halászat és vadászat.

Litvánia államformája demokratikus köztársaság, az 50 éves kommunizmus után 1990. március 11-én kiáltotta ki a volt szovjet tagállamok között elsőként függetlenségét. 2004. május 1-je óta pedig az Európai Unió tagja. Területét közigazgatásilag 10 megyére tagolták, ahol minden megye neve megegyezik a megyeszékhely nevével. Az ország népessége 3,5 millió fő, ezzel a Baltikum legnépesebb országa. Hivatalos nyelve a litván, nemzeti pénze pedig a litas.

Litvánia fővárosa Vilnius, mely a Vilnia folyó partján épült és Litvánia egyik legrégebbi és legnépesebb városa. A tolerancia városának is hívják, mert számos nemzetiség él itt egymás mellett békében. 1994-ben a régi öreg városrészt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Itt található a Hajnalpír-kapu, mely Vilnius nemzetközi jelképe is egyben. Ez az egyetlen középkorból származó városkapu, mely épen megmaradt az utókor számára. Földszinti kápolnájában őrzik az 1620-as években festett csodatévő madonna képét. 1579-ben építették egyetemét, mely a kultúra és oktatás regionális központjává tette Vilniust. A reneszánsz stílusú épületegyüttes számos belső udvarával egyfajta kisebb várost képez a város szívében. 2009-ben Vilnius lesz az osztrák Linz mellett Európa kulturális fővárosa.

Az ország második legnagyobb városa Kaunas, mely 1920 és 1940 között Litvánia ideiglenes fővárosa volt. A Városháza épülete, melyet Fehér Hattyúnak is neveznek, vagy kastélya, ahol az operett fesztivált tartják minden évben, híres látványosságok. Kaunasban rendezik meg az évenkénti nemzetközi jazz fesztivált is. Jelentős litván város még Klaipéda, mely a legészakibb jégmentes kikötőváros a Baltikumban és az egyetlen tengeri kikötő Litvániában. Fontos kereskedelmi központ ezáltal már a középkortól fogva. Itt rendezik meg minden évben július utolsó hétvégéjén a nemzetközi Tenger Fesztivált.

Siauliai városától 12km-re található a Keresztek Hegye, ahol több mint 55 ezer keresztet állítottak fel egyszerűbbektől a mestermunkáig. Régen ősi szentély volt ez a hely, később az orosz önkényuralom áldozatairól is itt emlékeztek meg.

Litvániában található Európa földrajzi középpontja is (északi szélesség 54°54’ és keleti hosszúság 25°19’), mely Vilniustól 26 km-re északra található Purnuskes faluhoz közel. 2004. május 1-jén az EU csatlakozás tiszteletére egy emlékművet is emeltek itt fehér gránit oszlopból a tetején csillagkoronával.

Litvánia látványosságai még az Európa Park, mely egy szabadtéri múzeum. 1991-ben hozta létre a litván szobrász Gintaras Karosas. 55 hektáron több mint 100 monumentális műalkotás látható itt gyönyörű természeti környezetbe helyezve. Szintén érdekesség a Rumšiškés-ben található litván szabadtéri múzeum, mely a régi hagyományokat, folklórt, öltözködési szokásokat, ételeket, bútorokat, mesterségeket mutatja be természetes körülmények között. Litvániát a fakastélyok országának is tartják, számos híres kastély (Voruta-kastély, Veliuona-kastély) található itt. A 14. századtól jelentek meg a téglából épített kastélyok, melyek közül legcsodálatosabb Trakai kastélya, mely 1409-ben épült.

Litvániában európai szintű autópálya-hálózat működik, és a hajóközlekedése is kielégítő. A szállások színvonala és típusa igen változatos, mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt. Litvániában az orosz és balti konyha érdekes elegyével találkozhatunk. Jellegzetes ételek a krumplis palacsinta, a hússal, túróval és gombával töltött krumplis gombóc (cepelinai), az árpa köretként felszolgálva (gyöngykása, árpakása) valamint a különböző mézzel ízesített termékek (mézsörök, mézeskalács). Régen a vaddisznó-sonka Litvánia egyik jelképe volt olyannyira, hogy a 15.században az államban fizetőeszközként is használták.