Luxemburg - kis ország nagy szépségekkel

Luxemburg Nagyhercegség Észak-Európába helyezkedik el, lakosságának száma 468. 571 fő, Belgiummal és Hollandiával szoros együttműködésben létezik. Luxemburg a legnagyobb európai miniállam, mely 1815-ben nyerte el a függetlenségét. A római hódítás idején keltatörzsek lakták, később germán törzsek lepték el, majd Nagy Károly Birodalmának része lett. Az ott élő királyoknak Magyarországgal is voltak kapcsolatai (pl. Luxemburgi Zsigmond). Azt követő időkre a spanyol, majd a Habsburg fennhatóság volt a jellemző.
Luxemburg nagy része Belgiumhoz, fennmaradt része, pedig Németalföldhöz került.
Alapító tagja az Európai Uniónak, 1960-tól a Benelux Államok tagja, 1949-ben padig csatlakozik a NATO-hoz. A létrejött Luxemburg Nagyhercegség keleti része francia nyelvű, a másik része német, illetve luxemburgi nyelvjárású.

Luxemburg két tájegységre osztható fel: északi részét az Ardennek hegység alkotja (erdős fennsík, völgyekkel szabdalt természeti csodákkal találkozhatunk), déli része inkább lankás vidék, ahol a Moselle folyó halad át.

Éghajlata az óceáni és a kontinentális klíma között mozog: vagyis a nyár és a tél is időjárás szempontjából enyhe.

Vizei gazdagok halállományban: pisztráng, süllő és angolna. Területének egyharmada erdős rész, ahol szarvasokkal és vaddisznókkal is találkozhatunk.
Luxemburg gasztronómiájában a német, a francia és a belga (vallon) konyha ízei érvényesülnek.

Nem igazán tapasztalunk különbséget a holland vagy a belga ételekkel szemben: sertéshús, halételek igazán kedveltek. Egy igazi étel különlegességnek számít a borjúmájból készített gombóc. A sör nem igazán kedvelt, de azért rendelkezik messzire nyúló múlttal: pilseni vagy langer sört készítenek, illetve egy specialitást is, amit Mousel