Málta – az igazi kékség

Málta a Földközi tengeren található szigetvilág, mély három részből tevődik össze: Málta, Gozo és Comino alkotja. Területét nagyobb részben öblök szegélyezik, alacsony hegyek és fennsíkok is bizonyos részeit fedik be. Érdekes, hogy a terülte és elhelyezkedése miatt arra szorul, hogy más országokból édesvizet importáljon.
Málta éghajlata a mediterrán égövbe tartozik, ennek következtében enyhe, esős és forró, száraz nyarak váltakoznak egész évben. A tenger hőmérséklete ehhez az időjáráshoz alkalmazkodik: az év bármely szakaszában használható.

Málta történelme szorosan összekapcsolódott Szicíliával, és annak kultúrájával. Már az őskorban egy lakott terültet számított, Gozo szigetén találkozhatunk az úgynevezett Ggantjával, mely a Föld egyik legrégebbi szabadon található kőépítménye, talán idősebb, mint a Stonehenge. Málta szigetén a későbbi időkben a föníciaiak telepedtek meg, illetve Karthágóból is jöttek át népcsoportok. A római fennhatóság után megerősödött az arab befolyás is, melynek lenyomatát megtalálhatjuk a máltai kultúrán és konyhán is.
1800-as években az ország a Máltai Lovagrendnek lett adományozva, innen lehet mindenki számára ismert az ország. A napóleoni háborúk alatt francia fennhatóság alá került, majd a Brit Birodalom részévé vált. 1974 óta mondhatja magát függetlennek, 2004 óta tagja az Európai Uniónak.

Málta igazi kulináris élvezetek tud nyújtani az idelátogatnak: nemzeti ételnek számít többek közt az özvegyleves, Timpana, mely egy lasagnaszerű étel; Lampuka, mely halhúsból készül el; a sült nyúl vagy az olívás marhasült. Az italok közt érdemes megkóstolni a helyi söröket, a Shandy-t, mely a sör és a citromlé keveréke; a ciromlikőrt, a kaktuszlikőrt is. Azt hiszem, nem kell nagyon részletezni, hogy a gasztronómia az olasz, az arab és az angol hatásokat viseli magán.

Málta a kulináris élvezetek mellett kulturális és turisztikai élményben is részesít bennünket: templomromok, erődök, középkori paloták, szűk utcák, katedrálisok, műemlékek és természeti adottságok.

Málta főváros Valletta, mely egy erődrendszerrel van körbe véve, egyébként alagútrendszerből és szűk utcákból épül fel. Érdemes végig látogatni az erődöket, a Régészeti Múzeumot Manoel Színházat, a Játékmúzeumot, vagy a Nagymesterek palotáját.

Valletta mellett azonban mindenképpen az elővárosokba is el kell látogatni. Ilyen előváros Floriana, mely szintén erődítményrendszerre van körbe határolva. A város nevezetessége a botanikus kert és a Bombák Kapuja.
Paola városában egy igazi régészei csodára bukkanhatunk: egy ötezer éves sziklába vájt közösségi helyre. Vittoriosában említésre méltó a Tengerészeti Múzeum, és a lovagi paloták.

Dél – Málta területén található Rabat városa, ahol a Szent –Pál barlang tárul elénk, mely állítólag a kereszténység bölcsőjének számít. Ta’Qali városa a Nemzeti Stadionról és kézművességről híres. Egy igazi vadregényes tájak sora mutatja be magát: Dingli –sziklák, melyek kétszáz méter magasból nyúlnak bele az egyébként is kristálytiszta kék tengerbe. St Julia’s egy igazi nyaralóhely, szórakozásra a legalkalmasabb, találunk itt bevásárlóközpontot, élményparkot, delfináriumot.
Aki egy kis egzotikus élményre vágyik, az látogassa meg a mindenki számára ismert Popeye falut vagy a Paradise Bayt is. Málta a nyelvtanulás szempontjából a legjobb helynek számít a diákok körében: angol és francia nyelveket tanulhatnak családi környezetbe, igen megfizethető áron. Sok búvár számára maga a megtestesült vízi paradicsom is.