Oroszország - a világ egyik része

Oroszország egészen Európa keleti felétől Ázsia keleti partjáig tart. Területe 17. 045. 400 km2, mellyel kivívta a világ legnagyobb országa címet. Ennek következtében Oroszország területén 11 időzóna halad át. Az ország északon nyúlik teljes végig Eurázsia részén, illetve sarki területek is tartoznak hozzá. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt bár kiterjedése miatt a világ legnagyobb országa, kisebb népességgel rendelkezik (143 millió fő él itt).

Oroszország nagyobb részét síkság borítja be: Kelet-Európai-síkság, Kaszpi-mélyföld vagy az Orosz-síkság. A síkságok mellett jelentős hegységekkel is találkozunk: Kaukázus vagy éppen az Urál hegység. Az Urál-hegység választja el Európát Ázsiától.

Oroszország területén húzódik végig a világ legnagyobb sík alföldi vidéke: Szibéria, mely egy igazán változatos képet mutat a tundrás, tajgás vagy erdős sztyeppes részeivel.
Az ország középső részeire a kontinentális éghajlat a jellemző, de az északi részen a hideg éghajlat a meghatározó. Az ország déli területén a hegységek miatt sarkvidéki és atlanti hatások érvényesülnek. A Fekete-tenger partjának egy szűkebb sávjában egy szubtrópusi időjárással is találkozhatunk.

Oroszország etnikai összetétele szerint az orosz népesség a meghatározó számú, de jelentős számban élnek itt ukránok, tatárok is. A hivatalos nyelv természetesen az orosz, de egyéb beszélt nyelvük is van az érdekességképpen: avar, csecsen, tatár.
A vallás szerint az oroszok nagyobb része ortodoxvallású, de jelentős számban élnek itt olyanok, akik a mohamedán, vagy a katolikus vallásnak hódolnak.

A mai Oroszország alapját a skandináv kereskedők adták, ennek köszönhetően alakult meg Novgorodban a Rusz Fejedelemség. Aranykorát I.(Nagy) Péter cár idején élte, amikor is igazi fejlődésnek indulhatott. Az 1900-as évek elejétől a bolsevikok vették át a hatalmat, ezt követően folyamatosan egyéb országok csatlakoztak hozzá, így egy igazán soknemzetiségű ország jött létre az 1950-es évekre. Az 1985-ös gorbacsovi beszéd hatására omlott össze a Szovjetunió, vette át a jogfolytonosságát Oroszország, és váltak ki a tagországok.

Az orosz konyha alapjait a bizánci udvar teremtette meg, mely kölcsönhatásban élt a francia művészettel és a konyhájukkal is. Az előételük a zakuszki, mely bőséges hal, zöldség, saláta, hús és felvágottakból tevődik össze.

A világon mindenütt ismert a kaviár, az orosz hússaláta vagy a kijevi jércesaláta, a levesek közül a borcs nagyon ismert, a húsételek tekintetében pedig a saslik, vagy a bifsztek. A desszertek közül a legismertebb az orosz krémtorta.
Az italok tekintetében a vodka, az orosz pezsgő, a csaj (tea), feketekávé.
Moszkvába járva érdemes megnézni a Kremlt vagy a Vörös teret, a szürke utcákat az aranykupolákkal. „Észak Velencéje” Szentpétervár, ahol palotákkal, vízi utakkal találkozunk. Szigetek és a Néva veszi körül, érdemes megnézni az Ermitázst, a sugárutat, a Péter-Pál erődöt.

Művészeti és politikai központ Novgorod, ahol kihagyhatatlan a Szent Szófia katedrális, Lapok terme, múzeumok.

Egy igazi kirándulásra tehet szert, aki a transzszibériai vasútvonalon veszi nyakába az országot: nyír-és fenyőerdők, fagerendákból épült települések, kiterjedt sztyepp, a Bajkál -tó mentén, ahol édesvízi fókát is láthatunk.
Oroszország Jaltája és Odesszája Szocsi, mely a Fekete-tenger partján egy közkedvelt tengerparti üdülőhely. Vízesések, hegytetők panorámái, fürdővárosok és magaslati kilátás.