Szlovénia – az Alpok napos oldala

Szlovénia az egyetlen egy olyan jugoszláv ország, melynek sikerült kitörnie a „balkáni tűzfészek” megnevezéséből, és sikerült egy igazi európai állammá válnia. Nincs még egy ország Európában, ahol megtalálható a tenger közelsége, a mediterrán hangulat, festői táj, a magashegységek lankái, barlangok és a síkságok adta lehetőségek az oda utazók számára. Azt is mondhatnánk, hogy ha valaki ideutazik, akkor nem kell bejárnia a többi európai államot, mert itt mindent meg tud találni, ami szükséges egy csodálatos élményhez, pihenéshez és kikapcsolódáshoz.

Az ország területe 20. 273 km2, amelyen közel 2 millió lakos található. A lakosság több mint 90%-a szlovén nemzetiségű, de élnek itt olaszok, horvátok és a határ mentén közel 10000 magyar is megtalálható. Szlovénia a táj szempontjából három nagy részre osztható fel: keleti része inkább alföldi jelleget ölt, északi részét az Alpok hegyvonulatai határolják, délen pedig a Dinári-hegység vonulatai fogadják az idelátogatókat.

Szlovénia történelme egészen i.e. 1000-re visszavezethető, amikor is kelták lakták a területet. Az ország aranykora Diocletianus császár uralkodásának idejére tehető: fürdők, paloták, várromok jelzik a letűnt kort. A Monarchiával kötött kapcsolatának köszönhetően ki tudott maradni a Balkánon folyó harcokból. A megalakult Jugoszláviából 1990-ben sikerült kiválnia Szlovéniának.

Az ideutazóknak érdemes a következő nevezetességek megtekinteni: a magyar határtól 25 km-re máris egy magyar nevezetességgel találkozunk, ha Szlovéniába utazunk, ne felejtsük el megtekinteni Csáktornyán a Zrínyi birtokot. Egészen az 1800-as évek elejéig a fővárosi rangot Varsadin töltötte be, ahol érdemes meglátogatnunk a kénes gyógyvízzel ellátott fürdőjét is. Szlovénia második legnagyobb városa Maribor, amelyen keresztül halad a Bécs-Trieszt vasútvonal. A fővárostól északra terül el Gorenjsko, mely méltán mondhatja magát Szlovénia alpesi területének. Legismertebb üdülővárosa Bled, mely nemcsak a víz szerelmesei számára, hanem a sportra vagy a sétára vágyóknak is kiváló lehetőségeket nyújt. Nem véletlenül használják az alábbi jelszavakat országukra: „Európa kicsiben”, „Alpok napos oldala”; „Európa zöld kincsestára”, Szlovénia mindent tud nyújtani az odalátogatók számára: mediterrán tengerpart, hófödte hegycsúcsok, nagyvilági élet, sima tótükör.

Ha igazán romantikus világra vágyunk tökéletes célpont az ország: jégkori gleccservilág, hófödte hegyekbe zárt feszes tótükör, fenyvesekkel borított tájak. Szlovénia éghajlatát az alpesi éghajlat határozza meg, ami azt jelenti, hogy igen zord és hosszú téllel, de rövid és hűvös nyárral találkozunk. A tengerparton viszont a mediterrán éghajlat érvényesül: a tél enyhe, a nyár forró, a tenger már tavasztól alkalmas a fürdőzésre. Szlovénia nemcsak természeti csodáiról, hanem gasztronómiájáról is méltán nevezetes: a tengerpart környékére az olaszos ízvilág nyomja rá a bélyeget, a többi részét az osztrák kapcsolatból eredő tradíciók határozzák meg. A partvidékeken a halételek a legjellemzőbbek, az olasz tészta különlegességek, magyar ételek egyaránt megtalálhatók az étlapokon. Az ételek mellett Szlovénia a borokról is híres, amiket bortúrákon ismerhet meg a nagyközönség.