Ukrajna – a sokarcúság

Ukrajna Kelet-Európában található, területe 603. 700 km2, lakosainak száma 51, 3 millió fő. Ukrajna területének nagyobb része inkább síkság, kisebb része hegyvidéki jellegű. Az országban két hegységrendszer található: Ukrán Kárpátok és Krími hegység, melyeket történelmi hágók (Vereckei hágó, Tatár hágó) szelik át.
Ukrajna nagyobb része Oroszországgal határos: szoros gazdasági és politikai együttműködés jellemzi a két országot. Kelet Európa legnagyobb folyói szelik át az országot: Dnyeper és a Donyec.

Ukrajna népességének közel 70%-a ukrán, de második legnagyobb népességként az oroszokat tarják számon, őket követi a lengyel népesség.
Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krími-félszigeten szubtrópusi hatással is találkozunk. Jelentős esőzés a Kárpátokban tapasztalható, a tél igen kemény, de azért jelentősnek tekinthető a napos-napsütéses napok száma is.

Ukrajna történelme egészen az őskorig visszavezethető: szkíták lakták egy ideig, de találtak görög gyarmatvárosokat is, de a népvándorlás sem kímélte a területet.
A 11. századra tehető a Kijevi Fejedelemség létrejötte is, mely a tatárjárásnak köszönhetően szűnt meg véglegesen.

A 16-19. században történelme szorosan összekapcsolódott Lengyelországgal, Oroszországgal és a Habsburg birodalommal is. A 20. százada egyértelműen az orosz befolyás alatt telt, melynek 1991-ben szakadt vége, amikor is sikerült kivívni a függetlenséget.

1986-ban következett be a csernobli atomreaktor katasztrófája, mely megrendítette az országot és a világot is.
Ukrajna területe számos idegenforgalmi látványossággal fogadja az idelátogató turistákat: a főváros ezer éves múlttal rendelkezik, a keleti szláv kultúra érezteti hatását sok városban, a Krím-félsziget a legalkalmasabb a tengerparti nyaralásokra, a Kárpátok pedig a téli sportok, és a gyógyfürdők szerelmeseinek kínál lehetőségeket.
A függetlenné válás következtében az idegenforgalom és a turizmus a nulláról kezdte kiépíteni magát, mert pl. semmilyen kiadványban nem szerepeltek az ukrán városok, kisebb városokban pedig még szálláshelyek sem voltak.

Ukrajna fővárosa Kijev, melyet szoktak „orosz városok anyjának” is nevezni. Az Óvárosban megnézhetjük a Szófia Székesegyházat, a bevásárló utcákat, a Csernobil Múzeumot, Kincstárba is belátogathatunk, ahol a szkíta arany kincseket nézhetünk meg.
Ukrajna része a Krími-félsziget is, mely egy teljesen önálló területe az országnak.
A félszigeten a változatos természeti adottságok nyújtanak igazi kikapcsolódást, nem is beszélve arról, hogy klímának köszönhetően a Fekete-tenger partján mediterrán hangulatban részesülünk. A kedvező klíma gyógyírt jelent a beteg embereknek, és igazi nyugalmat és kikapcsolódást a tengerpartra vágyóknak.

Lvov városában működő múzeumban tárgyi és szellemi emlékekkel találkozhatunk.
Odessza városa pedig igazi kikötőváros kulturális, nyaralási és szórakozási lehetőségekkel. Kárpátalja – magyar lakta vidék, Munkács vára, fazsindelyes református templomok, Ungvár csak arra várnak, hogy a turisták felfedezzék őket. vagy ott pl. Jalta és Szevasztopol is a Fekete-tenger partján.
Ha valaki megemlíti az ország nevét, akkor legelőször a végtelen sztyeppek, a búzamezők, a Kárpátalja jut eszünkbe. Ennél azonban többről van szó: a modernitás és az újjáépítés miatt, az ezer éves múlt; olasz reneszánsz, ukrán népiesség, barokk építészet; több száz éves székesegyházak, skanzenek, síkság, Kárpátok – Ukrajna.
A sokarcúság nagymestere, bátorsággal elmehetünk is kipróbálhatjuk az ukrán emberek vendégszeretetét és kedvességét, nem fogunk csalódni.