Versailles pompája
Versailles évszázadokon át meghatározó épület volt a világon. Azon különleges helyek közé tartozik, amelyek az idővel csak egyre szebbek lettek. A kastélyt rendszeresen karbantartják, ezért a nyitva tartásról érdemes utazás előtt tájékozódni. Párizsból a RER visz ki minket, de figyeljünk oda az elején lévő állomásjelekre, mivel nem mindegyik ebbe az irányba megy. A pár perces út alatt elérjük Versailles-t. A tömeg mindig nagy, ne is reméljük, hogy ez másképp legyen. A kastély belseje és kertje egyaránt látogatható.
1682-től egészen 1789-es nagy forradalomig ez volt a francia királyok hivatalos rezidenciája. XIII. Lajos vásárolta meg a területet és kezdett itt építkezni, de az igazából XIV. Lajos alatt épült ki a kastély. A pompa és uralkodói székhely mintájává vált.
Ha belépünk a kastély kapuján a Fegyverek terére érkezünk. Itt tartott szemlét a király csapatai fölött. A fő homlokzat teljes szépségében tárul elénk a tér közepéről. A központi udvarban a soron következő érdekesség a Márványudvar, de először nézzük meg az kastély belső termeit.
A Királyi lakosztály az épület északi részén helyezkedik el. Kezdetben itt lakott a király, de XIV. Lajos úgy döntött, hogy elköltözik innen, ezért hát szalonná alakította. A falak tetőtől talpig gazdagon díszítettek, és a szokatlan megoldásként az ablakok is szinte a szoba teljes magasságában betöltik a teret.
Talán a kastély leghíresebb része a Tükörgaléria. Ebben hihetetlenül hosszú teremben fogadták a nemességet, valamint reprezentatív rendezvényeknek adott otthont. A terem Franciaország sikerének jelképe. A mennyezeten freskók mutatják az ország politikai sikerét, a rengeteg tükör a gazdaságban betöltött pozíciót mutatja, míg az aranyozott márványoszlopok a művészet terén bevezetett újításnak számítanak.
A királyné lakosztálya mindig is a királynék és trónörökösnék lakóhelye volt. A díszes hálószoba mellett itt volt az étkező és a testőrség szobája is. A nemesek szalonja egyfajta előszobaként működött. A király kis lakosztálya az uralkodó tényleges lakhelye volt, ezzel együtt a Francia Királyság központja is. Az Ökörszem szalonban várakoztak az apródok és cselédek, hogy a király óhaját teljesítsék. A király hálószobájába csak a király bizalmasai léphettek be, amikor a király ott tartózkodott. Az etikett betartására mindig nagyon figyeltek. Itt öltöztették az uralkodót, és a szomszédos tanácsteremben születtek a fontos döntések.
A királynak volt egy még kisebb magánlakosztálya, valamit külön szobák álltak rendelkezésre a trónörökös számára is. A kastély pompás része a királyi kápolna és az opera is. A kastély életének későbbi szakaszából származik a galéria mai képe. Lajos Fülöp 1833-ban megfosztotta a kastélyt uralkodói székhely funkciójától, és múzeummá alakította. A hatalmas galéria óriási festményeket őriz, melyek között megtalálhatjuk Eugene Delacroix alkotásait is. A csata galériában háborús festmények hosszú sora gyönyörködteti a szemet.
A kastélyhoz tartozó kertben hatalmas tavak és kanálisok váltják egymást. Elsőre szembe fog tűnni a kert tengelyén található Létó medence. A medence Ovidius alapján idézi fel Létó történetét, aki ellenségeit állatokká változtatta. A királyi úton folytatódik a kert. A hatalmas pázsit végén áll az Apolló medence az, ahonnan folytatódik a nagy csatorna. A szobrot XIV. Lajos helyeztette oda, a csodás bronzok most is csillognak a fényben. A narancskertben 1055 fát helyeztek el, és a kertet impozáns szobrokkal látták el. Ezek nagy része ma a Louvre-ban láthatóak. A ligetek számos apró kis kutat és forrást rejtenek még, csak győzzük bejárni. A Kis Trianon palota és a Nagy Trianon palotát szintén a kertben találjuk meg. A francia udvar tündöklése Versailles-ben még mindig eredeti fényében ragyog. Fedezzük fel a mesés kastélyt!